1046. 06. 27. Megszületett I. (Szent) László magyar király

1077-től 1095-ig uralkodott.

Királyként roppant szigorú, de igazságos törvényalkotó volt, aminek eredményeként megszilárdult a magántulajdon védelme az országban. Uralkodása idején Magyarország, fennállása óta először, képes volt a hódításra. 1091-ben elfoglalta Horvátországot, miután beavatkozott az ottani belviszályokba.

Erősen keresztény hitű, bátor, harcias király volt.

 Az ő uralkodása alatt avatták az első magyarországi szenteket: Gellért püspök, I. István, Szent Imre, András és Benedek remeték. Előbb Somogyvárott, majd véglegesen 1106-ban, Váradon helyezték örök nyugalomra, az általa alapított régi Székesegyházban, amely akkor a nagyváradi várban volt. Őt magát 1192-ben avatták szentté.

Megvédte Magyarországot a németek, kunok és besenyők támadásaitól, 1091-ben Horvátországgal uniót hozott létre. I. László és unokaöccse, Könyves Kálmán (1095-1116) uralkodása alatt befejeződött a korai magyar államszervezet kiépítése.