1989. 06.27. Megalapítják a Magyar Október Pártot Budapesten.
Alapítója Krassó György✡ zsidó, a szocializmus értelmiségének közismert ellenzéki, magát radikálisnak valló figurája, aki úgy nyilatkozott, hogy kommunistából lett antikommunista. 1986-tól a Szabad Európa Rádió munkatársa.
1983-ban ő szervezte az első nyilvános megemlékezést Budapesten az 1956-os forradalomról.
14 évesen a politika felé fordult, korkedvezménnyel belépett a kommunista pártba.
Az 1956-os forradalomban részt vett a Rádió ostromában, majd a fegyveres és az illegális ellenállásban, valamint haláláig a különböző ellenzéki mozgalmakban. 1957-ben tízévi börtönbüntetésre ítélték, de 1963-ban amnesztiával szabadult.
Majdnem élete végéig rendőri felügyelet alatt volt.
1972-ben és 1973-ban részt vett a március 15-i tüntetéseken, a hetvenes évek végétől pedig bekapcsolódott a szerveződő ellenzéki mozgalomba
1982-ben "Magyar Október" névvel saját kiadót hozott létre.
1985-ben távozik Londonba, egy évvel később menedékjogot kap és Nagy Imre és mártírtársai újratemetéséig emigrációban él, közben a BBC magyar adását, illetve a Szabad Európa Rádiót tudósítja a magyarországi eseményekről. Három nappal Nagy Imre újratemetése előtt érkezik haza, és azonnal elhatározza barátaival, hogy külön megemlékezést szervez a Hősök terén azoknak a névtelen forradalomároknak az emlékére, akiket az újratemetésen a hatodik, üres koporsó jelképezett.
Megalapította a Magyar Október Pártot
A pártalapítást az motiválta, hogy nem tartották legitimnek az akkor zajló háromoldalú tárgyalásokat (Ellenzéki Kerekasztal, MSZMP, szakszervezetek).
A Magyar Október Párt akciói:
Münnich Ferenc utcát visszakeresztelték Nádor utcává.
Csepelen, Óbudán és Újpesten a közelgő áremelésekre célozva zsíros kenyeret és rántott levest osztottak annak demonstrálására, hogy nem sokára már erre se futja majd.
A Városligetben bemutatott népszínmű a Nemzeti Kerekasztalt figurázta ki. A háromszögletű kerekasztal l lovagja a tárgyalóasztalnál csak olyan szavakat harsogott, hogy reform, demokrácia, de végül összekaptak a koncon, ami egy habostorta volt, és végül egymáshoz vágták.
A Magyar Október Párt volt az a szervezet, amelyik nem kapott egyetlen helyiséget sem, ezért az akkor még az MSZP székházaként funkcionáló fehérházat (most képviselői irodaház) foglalták el.
A Rádiókabaré felvételét szervezték az egykori KB-ülésterembe, ahol Krassó egyebek mellett Tamás Gáspár Miklóssal, Torgyán Józseffel és Csurka Istvánnal viccelődött.
A párt és elsősorban is Krassó úgy ítélte meg, hogy az ajánlási rendszer megszünteti az esélyegyenlőséget, mert a tömegbázissal nem rendelkező pártok képtelenek összegyűjteni az ajánlási szelvényeket.
A MOP a választási rendszer tarthatatlansága ellen újabb akciót szervett a tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján. 1990. március 21-én ledöntötták a Münnich-szobrot és utána több mint egy hónapot sátraztak a parlament előtt valóban szabad választásokat követelve.
A feloszlatás után, akárcsak 2007-ben a Kossuth tériek után - felásták a helyszínt, hogy újrafüvesítsék.
Egy antikommunista szombatot jelöltek ki a Clark Ádám tér csillagtalanítására. A terv szerint vörös körré alakították volna a vörös csillagot, de nem sikerült az akció, mert a Főkert megelőzte őket, mert mire odaértek a kört eltávolították.
A MOP az önkormányzati választásokon már egyáltalán nem indult. Létrehozta az 56-os Szövetséget, ami talán ma is működik.
1990. október 25-én. résztvettek a taxisblokádban. Szórólapokat gyártottak és ott voltak a Kossuth téren, illetve a hídfőkön.
A párt ndult az 1990-es parlamenti választáson, de nem sikerült bekerülniük a Parlamentbe. Krassó György 1991. február 12-én halt meg szívinfarktus következtében.
Nevét 2002. október 23. óta emléktábla őrzi a budapesti Fő utcában és Londonban is.